Ahogy látszik, ezt a blogot már régen meg akartam írni. Csakhogy kitört itt a jó idő és véteknek tartom, hogy a 4 fal között írogassak, amikor manapság este fél 10-ig süt a nap. (Így nyilván lehet, hogy csak látszólag leszek online.) Persze ennek megfelelően le is égtem, kijött a nap-allergiám, ezért nem tudok aludni, de végre meleg van (igen, azért még mindig zokniban vagyok) és tűz a nap.

Felfedeztük Annával a tetőt. Minden fiatal (és örökifjú) szomszédunk odajár olvasgatni, sörözni, napozni, találkozni a szomszédokkal. Hát, mit is mondjak?? Eléggé vegyes a társaság. A beugró kérdés, hogy hányadikon laksz? (Hanyas vagy? :) Mi ugye a másodikon, ezzel mintegy a ranglétra aljáról indulunk. De ugye nem sok lány van itt sem, ezért nekünk meg van bocsátva! :)

Természetesen a szomszédságban minden náció képviseli magát. Indiától Braziliáig, írtől ;) a németig, rengeteg francia, spanyol, legalább egy svéd, meg minden. De mindenki nagyon kedves mindenkivel. Kivéve a hírhedt 26-os lakást, ahol egy pár ír sutyerák gyermek lakozik. Ma például feljöttek a tetőre és vízzel tömött lufikat dobáltak 5 emelet magasból az emberekre. Idegesítőek.

Aztán, amikor nem a tetőn bandázunk, akkor ugye folyik a meló, meg voltunk moziban is. A Persepolis-t néztük meg. Pont az újonnan megismert török szomszéd ült mellettem, így eléggé nehezen tudtam hangosan kinyilvánítani a sajnálatomat a nők iránt a muszlim rezsim alatt.

Itt voltak Gonda Katáék (gimis osztálytárs), velük is eltöltöttem vagy két estét. Tiszta röhej, de ha így haladunk, úgy fognak szerdán hazamenni, hogy nem láttak Írországban esőt, cserébe viszont jól le is égtek! :)

Pénteken megyek Londonni, vasárnap jövök vissza. Majd utána természetesen élménybeszámolok, hátha elolvassátok! :) (Erről jutott eszembe a Szaffi c. rajzfilmben, amikor a kormányzó kérdezi, hogy "Láttad erre menni a medvét? És, ha nem, hol?" :)

Bár tavaly nyáron lett volna csak egy hétig is ilyen idő...