Hát, ezzel is megvolnánk. A két Columbia-progi között 4 nap telt el. De már alig vártuk Évivel, hogy ismét bandázhassunk a kispajtásainkkal. Így mi voltunk kb. az elsők, akik odamentek. (Igazából a nyelvtanárok időben a környékünkön érkeztek, de nekik volt aznap egy kis négy órás semmiség.:)

Egész nap workshopokon pörögtünk, a nem kötelező időben pedig aktívan töltöttük a szabad időnket. Többek között medence-progi volt (én hülye, elfelejtettem elvinni a fürdőruhámat, így csak a szélén ücsörögtem mindig), meg a ticcoknak hála (ugye ők jöttek Costa Rica-ból) egy-egy este vettünk egy-egy salsa - leckét is. :)

Alapvetően kis kolóniánk, akiket magunk köré gyűjtöttünk két (néha három) ticcoból, két románból meg belőlünk állt. Természetesen az utolsó este meg is beszéltük, hogy akkor kinek mikor van a szülinapja, ezt hol fogja ünnepelni, és természetesen mindannyian meghívva éreztük magunkat! :)

A rossz hír, még mindig nem igazán tudom feldolgozni, de elhagytam a fényképezőgépemet. Igazság szerint három pohár bort ittam meg előtte, tehát nem mondanám azt, hogy eszméletvesztésig ittam volna magam, de akkora volt a kavarodás a szervezett búcsú-buli végén, hogy maradunk-e vagy megyünk-e, hogy simán el tudom képzelni, hogy akkor ottfelejtettem a buli helyszínén.... gondolhatjuk, hogy ezt már a "cseszhetem" kategóriába sorolnám... Sajnálom. Tetszett a fényképezőgép, jó képeket csinált és annyira jó képek voltak most benne, hogy az hihetetlen... De nem adom fel, talált már meg engem napszemüvegem is, pénztárcám is, telefonom is! ;)

Csókollak titeket