Na, vége az első hétnek. A fejlemények: megtudtam, hogy a négy gyerekemből nem kettő, hanem három autistám van! :) Igen, ennyire vagyok jó szakember, meg az autik is ennyire egyértelműen felismerhetők! :P A gyerekek édesek, a maguk módján. Csak iszonyatosan lefáraszt, hogy reggel 8 és délután fél 3 között nem egyszerű gyerekkel, és egy még kevésbé egyszerű asszisztenssel vagyok összezárva egy percnyi szünet nélkül. (A továbbiakban az asszisztenst aidnek fogom hívni, mert itt úgy kell.) Pisilni is csak úgy megyek el, hogy beszólok a foglalközás közben (amit ugye én tartok:), hogy bizony, én most elhúzok wc-re, ha törik, ha szakad! :)
A gym-parás gyerekem viszont egész jól halad. Már van, hogy akár két méterrel is arrébb ment tőlem akár 5 percre is. Nem zavar annyira, mint jogos lenne, hogy egy kis majom fog, átkarol, rámül, átesik rajtam. Az egyetlen bajom, hogy a T. Szülő cseszik levágni a kölyök körmeit, ezért úgy nézek ki, mintha egy gyerek-macskával játszottam volna... Rá is paráztam, hogy valami fertőzést fogok tőle elkapni, úgyhogy szóltam a suli nővérkéjének, hogy egy Hepatitis oltással megdobhatna! :) Mondta, hogy majd rákérdez.
A héten volt dührohamom, szeretetrohamom, meg mindenféle rohamom a suliban, akárcsak a Pannoniában. Természetesen nem olyan intenzíven, mint otthon, de azért itt is vannak szerethető emberek. Az a nehéz ebben a tanításban, hogy olyan alapvető dolgokat kell megtanítani, hogy általában ez eszünkbe sem jut. Tehát annyira könnyű, hogy ettől már nehéz! :) Ja, az angolt sokkal jobban értem, mint Írországban, bár, saját bevallásuk szerint kemény az akcentusuk. A fenét! :) Az egyetlen, hogy s-t használnak sz helyett (meg ugye a csontbetegség:). Semmi olyan, mint a keltáknál, hogy a helyett u meg ilyesmik. :)
Na, most meg kitörni készül a hétvége. Épp szakad az eső, mert Floridában volt valami hurrikán, és az ottani eső jött ide is. Ezért takarítással telik az idő, aztán majd elkotródok vásárolni, mert Pablo jelezte, hogy annyira jól érezte magát itt a múlt hétvégén, hogy ismét jön. Nem baj, nekem dolgoznom kell, mert jövő hét péntek délelőtt egy meetinget fogok tartani.... persze már most rettegek tőle. Lehet, hogy megkérem a mentoromat, hogy tartsa meg már legalább az elsőt helyettem! :) Egyébként is eszméletlen idegtépő, hogy nem jutok be abba a rendszerbe a gépen, ahonnan ki kéne szednem a cuccot, meg megvan a gyerek összes papírja. Semmi baj, egy hét után most a hétvégén azért rittyentek egy pedagógiai véleményt... (tisztára gyerekotthon feeling, amikor úgy írtam meg a gyerekekről a szakvéleményemet, hogy beültettem magam mellé a gyereket, és rákérdeztem... imádták, főleg, hogy az első kérdésem mindig az volt, hogy szomatikusan mennyire tartod fejlettnek magad.:)
Nórus, tudom hogy ma van a 15. :) születésnapod, de sajnos nem jöttem még rá, hogy hogy kell a telefonommal roamingolni, úgyhogy innen, így: Isten éltessen sokáig!
Nagyon drukkolok a vizilabdás srácoknak.... pont az USÁval? :D Kár, hogy itt hajnali 3.40-kor kezdődik a meccs... azért megpróbálom megcselekedni, amit megkövetel a Haza! :)
Viel Spaß! :)
